Környezetvédelmi és Vízügyi MInisztérium
Sajtóiroda
Budapest, 2009. január 30.

Részletes levegőminőség-védelmi szabályozás a lakosság egészségéért

A zöldtárca javaslatára a kormány kiegészítette a levegő védelméről szóló szabályozást és intézkedett az azt megsértők szankcionálásáról is, hogy szmogriadó elrendelésekor az önkormányzatok könnyebben tudjanak érvényt szerezni a korlátozásoknak a lakosság egészségének védelmében. A kormányrendelet részletesen szabályozza a szmogriadó kötelező és lehetséges elemeit, ennek nyomán a főváros már módosította is a szmogriadó tervét.

A kormányrendelet a korábbiakkal megegyezően leszögezi, hogy  rendkívüli intézkedést kell tenni, ha szmoghelyzet alakul ki. Szmogriadó esetében - mérlegelve, hogy mi járul hozzá a szennyezettséghez - a lakosság tájékoztatása mellett korlátozni kell vagy meg kell tiltani a helyhez kötött - üzemek - és mozgó légyszennyező források - gépjárművek - működését. A rendelet szerint az önkormányzatoknak minden 200 ezer főt elérő népességszámú városban kötelező szmogriadó tervet készíteniük és végrehajtaniuk azt. Riasztási fokozat esetén légszennyező anyagonként más-más intézkedést lehet elrendelni.

A szabálysértésekről rendelkező kormányrendelet is módosult: ha helyhez kötött szennyező forrás esetében gazdálkodó szervezet nem, késve vagy csak részben hajtja végre a szmogriadó rendelkezéseit, a környezetvédelmi felügyelőség  vagy a települési jegyző 500 ezer forintig terjedő bírságot szabhat ki, magánszemély esetében ez az összeg maximum 100 ezer forint lehet. A szmogriadó szabályait mozgó légszennyező forrásokkal - azaz járművel - megsértő személyekre a rendőrség 100 ezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.

A riasztási küszöbérték elérése estén bevezetendő közlekedési korlátozó intézkedés nem csak a páros-páratlan rendszám szerinti forgalomszabályozás lehet.. A rendelet felsorolja azokat a lehetséges közlekedési intézkedéseket, melyek elrendelhetőek. Ide tartozik az átmenő forgalom korlátozása illetve kitiltása, az elkerülő útvonalak kijelölése, sebességkorlátozás ideiglenes bevezetése, gépjárműforgalom korlátozása a járművek környezetvédelmi besorolása alapján - szálló por esetén a dízel, ózon esetén a benzines gépjárművek korlátozása indokolt -, illetve a legszennyezőbb gépjárművek használatának megtiltása. Lehetséges továbbá a gépjárműhasználat további korlátozása például páros-páratlan rendszám szerint, a 22 órától 6 óráig tartó időszak kivételével, a tömegközlekedés használatának előnyben részesítése, a parkolási lehetőségek időleges bővítése, valamint a járművezetők felszólítása a gépjárművek alapjáraton való indokolatlan üzemeltetésének mérséklésére. A riasztási fokozat elrendeléséről és a várható korlátozásokról előző nap 18 óráig kell tájékoztatni a lakosságot és az intézményeket. A szmogriadó elrendelésével egyidejűleg készenlétbe kell helyezni a közbiztonsági és közlekedésrendészeti szerveket, illetve a mentőket, miközben biztosítani kell a lakosságnak az alapvető szolgáltatásokat.

Mint ismeretes, a zöldtárca tavaly októberben vezetett be önálló küszöbértéket a légszennyezésért leginkább felelős szálló porra (PM10). A zöldtárca az Országos Közegészségügyi Intézettel közösen, az egészségügyi hatások értékelése alapján határozta meg a szálló por küszöbértékek mértékét. Az új határértékek az eddiginél gyakrabban teszik indokolttá szmogriadó elrendelését a lakosság egészségének védelmében és levegőminőség javításáért.


Részletes információ a jelenlegi szabályozásról


A szmoghelyzetről

A rendelet szerint kötelező rendkívüli intézkedést tenni, ha szmoghelyzet alakul ki. Szmoghelyzetnek az tekinthető, ha kedvezőtlen meteorológiai viszonyok között több forrásból - például közlekedésből, fűtésből - származó egy vagy több légszennyező anyag tartósan és nagy területen meghaladja a tájékoztatási vagy a riasztási küszöbértéket. Azokon a településeken, ahol szmoghelyzet kialakulásával kell számolni, szmogriadó tervet kell kidolgozni és végrehajtani - beleértve a tájékoztatást és riasztást - a veszélyhelyzet elkerüléséhez és tartósságának csökkentéhez. A szmoghelyzet kialakulásának megelőzésére illetve a kialakult szmoghelyzet megszüntetésére a lakosság tájékoztatása mellett korlátozni kell vagy meg kell tiltani a helyhez között (pl. üzem) és mozgó (pl. jármű) légyszennyező források működését. Riasztási fokozat esetén légszennyező anyagonként más-más intézkedést lehet elrendelni.


Szankciók a szmogriadó megsértése esetén

A kormány a szabálysértésről rendelkező kormányrendelet szankcionáláshoz szükséges rendelkezéseit is módosította: ha helyhez kötött szennyező forrás esetében gazdálkodó szervezet nem, késve vagy csak részben hajtja végre a szmogriadó rendelkezéseit, a környezetvédelmi felügyelőség  vagy a települési - fővárosban a kerületi - jegyző 500 ezer forintig terjedő bírságot szabhat ki, magánszemély esetében ez az összeg maximum 100 ezer forint lehet. A szmogriadó szabályait mozgó légszennyező forrásokkal - azaz járművel - megsértő személyekre a rendőrség 100 ezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.


Mikor és hogyan kell szmogriadót elrendelni

A kormányrendelet szerint minden 200 ezer főt elérő népességszámú városban kötelező szmogriadó tervet készíteni, továbbá valamennyi településen abban az esetben, ha a légszennyező anyag koncentrációja meghaladja az. ún. hosszú időtartamú egészségügyi határértéket vagy legalább két mérőponton meghaladja az ún. rövid időtartamú (60 perces, 24 órás) egészségügyi határértéket, illetve ha fennáll a riasztási küszöbértékek tartós túllépésének veszélye. A szmogriadó tervnek tartalmaznia kell a szmoghelyzet megelőzését szolgáló intézkedéseket, valamint többek között a figyelőszolgálat és az értesítés rendjét, a szmogriadó elrendelésének módját, a település vagy térség lakosságának, intézményeinek és üzemeinek folyamatos tájékoztatását, valamint a bevezetendő, megelőző és korlátozó intézkedéseket és ezek végrehajtásának ellenőrzési módját. Tájékoztatási küszöbérték esetén gondoskodni kell a lakosság és a légszennyezők tájékoztatásáról és önkéntes önkorlátozó intézkedésekre kell felkérni őket. A riasztási küszöbérték elérése estén a szmogriadó tervben rögzített korlátozó intézkedéseket kell bevezetni, ami lehet például a magángépjárművek forgalmának részleges korlátozása vagy megtiltása, illetve lehetőség szerint alacsonyabb kéntartalmú tüzelőanyag használatának előírása. A szmogriadó tájékoztatási vagy riasztási fokozatát legalább két - a főváros esetében három, amely településen csak egy van, ott egy - mérőállomás adatai alapján kell bejelenteni. Szmogriadó esetén el kell rendelni a szükséges mértékű levegőtisztaság-védelmi korlátozásokat, fokozott készenlétbe kell helyezni a közbiztonsági és közlekedésrendészeti szerveket, illetve a mentőket, miközben biztosítani kell a lakosságnak az alapvető szolgáltatásokat. A tájékoztatási küszöbérték túllépését követően egy órán belül, szálló por esetében öt órán belül van tájékoztatási kötelezettség, míg a riasztási küszöbérték túllépését követően két órán belül - szálló por esetében öt órán belül - be kell jelenteni a szmogriadó riasztási fokozatát. Szálló por esetében a bejelentés lehetőségéről előző nap legkésőbb 18 óráig kell tájékoztatni a lakosságot és az intézményeket, a várható korlátozások és azok  bevezetésének várható időpontjának megjelölésével, a Magyar Távirati Irodán keresztül és a helyben szokásos módon. A riasztási fokozatot és az intézkedéseket akkor lehet megszüntetni, ha légszennyező anyag - kivéve az ózon - koncentrációja valamennyi mérőállomáson 3 egymást követő egyórás átlagában, illetve szálló por esetében egy nap 24 órás átlagában nem lépi túl a riasztási küszöbértéket, és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon nem várható a levegőminőség romlása. Ózon esetében a riasztási fokozatot akkor lehet megszüntetni, ha a megszüntetés előtti 36 óra alatt az ózon koncentráció egyik mérőállomáson sem lépi túl a riasztási küszöbértéket.


A szmogriadó tervek lehetséges közlekedési intézkedései

A rendelet felsorolja azokat a lehetséges közlekedési intézkedéseket, melyek a szmogriadó terv riasztási fokozatában elrendelhetőek. Ide tartozik az átmenő forgalom korlátozása illetve kitiltása, az elkerülő útvonalak kijelölése, sebességkorlátozás ideiglenes bevezetése, gépjárműforgalom korlátozása a járművek környezetvédelmi besorolása alapján - szálló por esetén a dízel, ózon esetén a benzines gépjárművek korlátozása indokolt -, illetve a legszennyezőbb gépjárművek használatának megtiltása. Lehetséges továbbá a gépjárműhasználat további korlátozása például páros-páratlan rendszám szerint, a 22 órától 6 óráig tartó időszak kivételével, a tömegközlekedés használatának előnyben részesítése, a parkolási lehetőségek időleges bővítése, valamint a járművezetők felszólítása a gépjárművek alapjáraton való indokolatlan üzemeltetésének mérséklésére.


Kén-dioxid, nitrogén-dioxid, szén-monoxid, szálló por vagy ózon

A rendelet szennyezőanyagonként eltérő intézkedéseket ír elő szmogriadó esetére. Közös elem, hogy a szennyezőanyagot kibocsátó források üzemeltetőit a szennyezettséghez hozzájáruló tevékenység korlátozására vagy felfüggesztésére kell kötelezni, a lakosságot és a közintézményeket nitrogén-dioxid vagy szén-monoxid szennyezés esetében a fosszilis tüzelőanyagú, kén-dioxid és szálló por esetében pedig a szilárd és olajtüzelésű fűtőberendezések használatának mérséklésére kell felszólítani, a szmoghelyzet súlyosságától függően a helyiségek hőmérsékletének adott hőfokra való maximálásával. Közlekedést érintő intézkedéseket kell bevezetni valamennyi típusú szennyezés esetén - a kén-dioxid kivételével -, és el lehet rendelni az avar és a kerti hulladék nyílt téri égetésének tilalmát is. Szálló por esetében a porkibocsátással járó tevékenységeket - építkezési munkálatok, építési anyagok szállítása - fel kell függeszteni, és megfelelő helyzetben javasolható a közterületek vízzel történő tisztítása is. Ózonszennyezés esetében fel kell szólítani a lakosságot és a közintézményeket a - főként a szerves oldószerek használata miatt - szénhidrogének kibocsátásával járó tevékenységek, például festés, mázolás, bitumenolvasztás megszüntetésére, ózonszennyezés esetében közlekedési intézkedések is bevezethetőek, főleg a 10 és 18 óra közötti időszakban.


Előzmények - önálló küszöbérték szálló porra

A zöldtárca tavaly októberben önálló küszöbértéket vezetett be a légszennyezésért leginkább felelős szálló porra mint önálló légszennyező anyagra (PM10). Az újonnan bevezetett határértékek az eddiginél gyakrabban teszik indokolttá szmogriadó elrendelését a lakosság egészségének védelmében és levegőminőség javításáért. Hazánkban ugyanis korábban csak a kén-dioxid és a szállópor együttes koncentrációjára vonatkozó tájékoztatási és riasztási küszöbérték létezett. A fűtési rendszer korszerűsítésével visszaszorult a szén-tüzelés, így a kén-dioxid értéke soha nem lépte át a határértéket, és mivel a szálló porra önálló küszöbértékek nem léteztek, nem lehetett szmogriadót elrendelni. A zöldtárca az egészségügyi tárca szakértőivel és az Országos Közegészségügyi Intézettel közösen, az egészségügyi hatások értékelése alapján határozta meg a szálló por küszöbértékek mértékét. E szerint az önkormányzatok akkor kötelesek tájékoztatni a lakosságot, ha a szálló por értéke két egymást követő napon meghaladja a 75 µg/m3 -t, riasztási kötelezettség pedig akkor áll fenn, ha a szálló por értéke két egymást követő napon meghaladja a 100 µg/m3 -t és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon javulás nem várható. Az elmúlt években, főként a téli hónapokban a levegő szálló por (PM10) terhelése több esetben jelentősen meghaladta az egészségügyi határértéket. A szállópor szennyezettség elsősorban a közlekedésből és a lakossági fűtésből származik. Ennek megfelelően a közlekedést szabályozó, a településeken belüli korlátozó intézkedések, illetve a lakossági fűtést szabályozó intézkedések jelenthetnek hosszú távú megoldást. A finom szálló por egészségkárosító hatásai közismertek. A riasztási kötelezettség célja, hogy a legszennyezettebb időszakokban felhívja a lakosság figyelmét az egészségügyi kockázatok növekedésére, továbbá amennyiben lehetséges intézkedésekkel csökkentse a kockázati szintet.

A környezetvédelmi hatóságok folyamatosan figyelemmel kísérik a levegő minőségét, és a szmogriadóra vonatkozó, jogszabályban előírt szennyezettségi szintek elérése esetén tájékoztatják az érintett önkormányzatokat a szükséges intézkedések megtétele érdekében. A környezetvédelmi törvény előírása szerint az önkormányzatok kötelesek környezetvédelmi programjukba beépíteni a levegőtisztaság javítását szolgáló intézkedéseket. Az új küszöbértékek alapján az önkormányzatoknak át kellett dolgozniuk a szmogriadó terveiket, és várhatóan az eddigieknél gyakrabban kell majd a lakosság egészségének védelmében elrendelniük azt, ennek megelőzésére pedig további lépéseket tehetnek a hosszabb távon ható légszennyezettséget csökkentő intézkedések bevezetésére is.

Küszöbértékek

Az EU levegőminőségi szabályozásának definíciója szerint:

az egészségügyi határérték: a légszennyezettség azon mértéke, amely alatt még hosszú idejű behatás esetén sem következik be egészségkárosodás.
a tájékoztatási küszöbérték: a légszennyezettség azon mértéke, amely az érzékeny lakossági csoportoknál (gyerekek, idősek, légzőszervi, szív és érrendszeri betegségben szenvedők) okozhat egészségügyi problémákat
a riasztási küszöbérték: a légszennyezettség azon mértéke, amelynek rövid idejű túllépése is veszélyeztetheti az emberi egészséget.

Légszennyező anyag	egészségügyi határérték napi átlag [μg/m3]	egészségügyi határérték órás [μg/m3]	Tájékoztatási küszöbérték [μg/m3]	Riasztási küszöbérték  [μg/m3]
Kén-dioxid	125	250	400	500
Nitrogén-dioxid	85	110	350	400
Szén-monoxid	5000	10000	20000	30000
Ózon*	-	120	180	240
Szálló por (PM10)	50 (egy évben max. 35-ször léphető túl)	-	75	100

*napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma

Vonatkozó jogszabály: A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V.9.) KvVM-ESZCSM-FVM együttes rendelet.

Magyarországon 58, ebből Budapesten 11 automata monitorállomás műszerei mérik folyamatosan a levegő szennyezettségét. Az aktuális adatok az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat honlapján, az Interneten tekinthetők meg (www.kvvm.hu/olm).

Forrás: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Oldal: Jogszabályok, érdekességek
Környezetbarát autózás Magyarországon. - © 2008 - 2024 - zoldauto.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat